Hol találj menedéket a jó vallási hagyományokban, 9/11 rész

Volt egy történet egy öregasszonyról. Minden nap Buddha nevét ismételte, miközben a babokat válogatta. Elválasztotta a rossz babokat a jó baboktól, hogy felhasználhassa vagy eladhassa. És amikor válogatta a babokat, a Buddha Nevét ismételte. És aztán egy nap arra járt egy szerzetes, aki látta, hogy az asszony háza tele van fénnyel. Meglátogatta őt, és azt mondta neki, „Ó, rosszul mondod a neveket. Így és így kell ismételned.“ Aztán valószínű egy mantrát is. Ettől kezdve úgy ismételte, ahogy a szerzetes tanította neki. Aztán egyik nap a szerzetes visszanézett, és látta, hogy a házában nincs fény. Látta, hogy nagyon bús és nagyon szegény, szegényebb, mint azelőtt.

Megkérdezte tőle, hogy miért, mire ő így felelt: „Amióta a helyes módon ismétlek, ahogyan te tanítottad, a babjaim már nem rendeződnek maguktól. Azelőtt, amikor rosszul ismételtem, a babok ugráltak. A rosszak balra ugrottak, a jók pedig jobbra ugrottak nekem. Így nem kellett annyit dolgoznom, és többet tudtam eladni és jobban megéltem. Most pedig sok mindenre nincs időm, mert egyenként kell kiválogatnom a babokat - a rosszakat balra, a jókat pedig jobbra, mindezt az ujjaimmal. És ez olyan sok időbe telik.“

Erre a szerzetes azt mondta: „Sajnálom, sajnálom. Rendben, térj vissza. Úgy mondd, ahogy azelőtt tetted.” És megpróbálta. Azonnal újra ugráltak a babok. Tehát a babok ugyanúgy ugráltak, mint azelőtt. A rosszak balra, a jók pedig jobbra ugrottak. Így az asszonynak nem kellett többé fáradságosan, egyesével, az ujjaival dolgozni. A szerzetes azt mondta: “Sajnálom,“ szégyellte magát, és persze elment.

És van egy másik történet, amit már ismertek. Egy pap történetesen egy szigeten járt, és ott látott három remetét. És megkérdezte tőlük, hogy van-e bármilyen hitük. Azt mondták, „Igen, hiszünk Istenben”. Erre azt kérdezte: „Akkor hogyan imádkoztok Istenhez?” Erre ők: „Csak annyit mondunk, ’Te vagy a Három’, vagyis a Mindenható Isten, a Fiú és a Szentlélek. Azt mondjuk, 'Te három vagy, mi három vagyunk. Könyörülj rajtunk!' Ezt imádkozzuk minden nap Istenhez.” Erre a pap azt mondta: „Nem, nem, nem mondhatjátok azt csak úgy. Így kell imádkoznotok, úgy kell imádkoznotok...”. És megtanította nekik, hogyan kell imádkozniuk, mint azoknak, akik templomba járnak. Rendben. Így a három remete elkezdte ezt ismételni, és nem ismételték többé a „Mi három vagyunk, Te Három vagy” szöveget. És így a pap ott maradt egy darabig, és meggyőződött róla, hogy mindezt megértették, és kívülről megjegyezték, aztán elment, amikor néhány hajó jött a közelbe. Így hát egy hajóval elment. És akkor, egy idő után a hajóból meglátta a három remete három alakját, akik a hajó felé futottak.

Futottak a vízen. Odajöttek a hajóhoz, és újra találkoztak a pappal, és azt mondták: „Ó, kérlek, elfelejtettük a tanítás egy részét, amit tanítottál nekünk, hogy imádkozzunk. Kérlek, taníts minket újra”. És a pap látta őket a vizen futni, persze, olyan egészségesek, szentek, úgyhogy ő máris annyira megijedt. Meghajolt előttük, és azt mondta: „Ne, ne, kérlek, ne aggódjatok emiatt. Csak mondogassátok tovább úgy, ahogy eddig. Imádkozzatok Istenhez, mint eddig. Ahogy mondjátok: 'Három vagy, mi három vagyunk. Könyörülj rajtunk.' Folytassátok így állandóan. Ne gondoljatok arra, amit tanítottam nektek, csak felejtsétek el amit tanítottam nektek.” És így szólt a három remete: „Rendben, ha ezt parancsolod, akkor megtesszük”. Így hát visszaszaladtak a szigetükre, persze mezítláb a vízen.

Tehát az emberek hite hegyeket mozgathat meg, és kiürítheti az óceánt. Ezért ne tanítsd őket a hitükkel ellentétesen, mert ezzel segítesz az Ördögök Királyának, hogy visszacsábítsa őket ennek a fizikai világnak a rabszolgalétébe, ahol újra és újra meg fogsz születni, és újra és újra bent leszel a körforgásban - születés és halál, és szenvedés - A Négy Nemes Igazság, amit a Buddha tanított, az első prédikációban, miután teljesen megvilágosodott. Tehát ha nem tudsz nekik semmi jót tanítani a saját felismeréseddel a Mennyekről és a Buddha Földjéről, akkor megkérlek, hogy fogd be a szád.

Ha bármelyikőtök, szerzetesek és apácák egyáltalán semmit se tudtok és nincs szamáditok a meditációban. rossz úton jártok, akkor kérlek, csak próbáljatok tovább fejlődni. Olvassatok többet a buddhista szútrákból; bármilyen jó szútrát megértetek, ragaszkodjatok ahhoz. Vagy ismételd, hogy „Amitābha Buddha“, hogy a lelkednek biztos helye legyen Amitābha Buddha Földjén. Ne prédikálj semmit. Ha nem tudsz semmit, csak maradj csendben. Hagyd békén a többi embert, hogy megtalálják a saját útjukat, ahelyett, hogy téves elképzelésekkel és az ördög által vezetett rossz irányba, a nyomorúságos pokolba tévednének általad. Ez minden, amire kérlellek titeket.

Szidhattok, rágalmazhattok, amennyit csak akartok, ahogy néhányan már megtettétek. De a hamis vádaskodásotokért még meg kell fizetnetek ebben az életben vagy/és a pokolban. Néhányan közületek már látták a megtorlást. Mert egy jó spirituális hívő jó hírnevét sértitek meg, aki soha nem ártott nektek.

De ne avatkozz bele az emberek jó, tiszta hitébe. Hagyd békén Amitābha Buddhát és a híveit. Tiszteld a poklot, mert oda fogsz kerülni, ha nem tiszteled a Buddhát. Ha nem hiszel a pokol létezésében, az ördög majd bebizonyítja neked. Ne várj addig; túl késő lesz számodra. Fordulj meg most. Mondogasd Buddha Nevét. Légy vegán, légy alázatos, légy valódi, légy igazmondó, és ne vezesd félre az embereket. Még ha démonok is vagytok, megmenekülhettek, ha megfordultok. Buddhának is sok démon segített. A Buddha mindenható, de néhány ember ebben a világban nem erős, ezért a démonok megpróbálták őket megnyugtatni, elhomályosítani a téves elképzeléseiket, hogy elmenjenek a Buddhához.

„Abban az időben voltak a raksásza démonok lányai, az elsőt Lamba-nak, a másodikat Vilamba-nak, a harmadikat Görbe Fogúnak, a negyediket Virágos Fogúnak, az ötödiket Fekete Fogúnak, a hatodikat Sok Hajúnak, a hetediket Telhetetlennek, a nyolcadikat Nyakláncviselőnek, a kilencediket Kuntinak, a tizediket Minden Élő Lény Életszelleme Ellopójának nevezték. Ez a tíz rakshásza lány, a Démongyermekek Anyjával (Hariti), az utódaival és a kísérőivel együtt mind odamentek ahhoz a helyhez, ahol a Buddha tartózkodott, és egyhangúlag szóltak a Buddhához, mondván: ’Magasztos, mi is szeretnénk megóvni és védelmezni azokat, akik olvassák, ismétlik, elfogadják és fenntartják a Lótusz Szútrát, és megkímélni őket a hanyatlástól vagy ártalomtól. Ha valaki kikémlelné a Törvény ezen tanítóinak hiányosságait, és megpróbálná kihasználni őket, mi lehetetlenné tesszük számára, hogy ezt megtegye.‘ Akkor a Buddha jelenlétében kimondták ezeket a varázsigéket, kimondták ezeket a varázsigéket […], és így szóltak, […] ’Ha vannak, akik nem figyelnek a varázsigéinkre és bajt okoznak és megzavarják a Törvény hitszónokait azoknak feje hét részre hasad. azoknak feje hét részre hasad […]. A saját testünket fogjuk használni, hogy megvédjük és megóvjuk, akik elfogadják, fenntartják, olvassák, ismétlik, gyakorolják ezt a szútrát. Gondoskodni fogunk arról, hogy békét és nyugalmat nyerjenek, megszabadítva őket a hanyatlástól és a bajtól, és érvénytelenítve minden mérgező növény hatását.’ Buddha így szólt a rakshásza lányaihoz: „Kitűnő, kitűnő! Ha meg tudjátok védeni és óvni azokat, akik elfogadják és fenntartják a Lótusz Szútra puszta nevét, akkor az érdemetek mérhetetlen lesz. Még inkább, ha megvéditek és őrzitek azokat, akik elfogadják és fenntartják azt teljes egészében, akik alamizsnát ajánlanak fel a szútratekercseknek, virágokat, füstölőket, nyakláncokat, akik különféle lámpákat égetnek […] és akik ily módon az alamizsnák száz és ezer fajtáját ajánlják fel. Kunti, neked és kísérőidnek az ilyen törvénytanítókat, mint ezek, védeni és óvni kell!’” ~ Szemelvények a „Lótusz Szútra” 26. fejezetéből.

Amikor Buddha a Földön prédikált, sok Buddha, Mennyei Király is lejött a saját Lakhelyéről, hogy meghallgassa a Buddhát, hódoljon a Buddhának, meghajoljon és leboruljon Buddha előtt. Mindezt tudjátok a buddhista tanítások terjedelméből. Buddha nagyon sok szútrát hagyott hátra. Örökké hálát adunk Neki ezért. Különben soha nem lenne lehetőségünk megismerni a Gyógyító Buddhát, Quan Yin Bodhiszattvát, a Nagy Erő Bodhisattvát (Mahāsthāmaprāpta (Mahāsthāmaprāpta Bodhisattvát), Vairocana Buddhát, Kṣitigarbha Bodhiszattvát, Amitābha Buddhát, oly sok Buddhát, stb. A buddhák hosszú listáját a végtelenségig lehetne sorolni, mert Shakyamuni Buddha mindezeket a neveket elmondta. És mégis, Buddha megjósolta, hogy néhány szerzetes arra fogja használni Buddha tanítását, hogy ellene forduljon. Ez az a példa, amit mondtam nektek.

Megtagadni Amitābha Buddhát, Aki a legnépszerűbb, a legkönnyebben követhető út a buddhisták számára, hogy megmentsék a lelküket, és tagadni, hogy a pokol létezik, ami ezerszer ellentmond Buddha tanításának. Minden vallásban ezt a két dolgot tanítják: Menny és pokol, hogy meg tudd mondani, ki kicsoda - ki az igazi buddhista szerzetes, ki a hamis. Kérlek, tudd ezt, mentsd meg magad Ismételd, „Amitābha Buddha”-t. Ne hallgass senkire, aki azt mondja, hogy Amitābha Nyugati Paradicsoma nem létezik. Ne hallgassatok rá. Higgyétek el, hogy a pokol létezik. Esküszöm nektek a Mennyre és a Földre, hogy a pokol létezik, Amitābha Buddha Földje létezik, sok más Buddha Földje létezik. De Amitābha Buddha jobban kötődik az emberekhez, és az Ő Fénye határtalan, örökkévaló, mindenhol jelen van, így könnyebb Vele kapcsolatban lenni. Ennyi az egész.

Photo Caption: Együtt, szépítve a világot!

Kép letöltése